Tavaly év végén GDP-arányosan 73,5 százalék volt az államadósság mértéke, magasabb, mint egy évvel korábban. Még úgy is, hogy az államadósság-kezelő a számok szépítése érdekében adósságot vásárolt vissza év végén. És még úgy is, hogy a kormány – bár a kitűzött célt jócskán elvétette – alaposan lefaragta a hiányt tavaly 2023-hoz képest.
Az áfabevételek 2024-ben messze elmaradtak a tervezettől, ezt nagyrészt kompenzálták más, például a tranzakciós illeték emeléséből származó bevételek. A kiadási oldalon a tervezettnél sokkal több ment el állami bevásárlásokra (például a ferihegyi reptérre), állami beruházásokra, a határon túli magyarokra. A forint árfolyamának gyengülése 1,1 ezer milliárd forintot vitt el. Lakástámogatásokra és családtámogatásokra a tervezettnél kevesebbet költöttek.
Összesen 37 alkalommal módosították a 2024-es költségvetést, összesen 3930 milliárd forintot mozgattak meg. Részletesen mutatjuk, honnan vettek el pénzt, és milyen célokra adtak az eredetileg tervezettnél többet.
Az eredeti törvényi hiánycélokat jócskán elvétette a kormány: 2,5 ezer milliárd forint helyett 4,1 ezer milliárd forint lett a hiány, GDP-arányosan 2,9 százalék helyett 4,8 százalék. Még az emelt hiánycélt sem sikerült teljesíteni, az ugyanis 4,5 százalék volt.
Az állam keveset, de nagyon drágán fogyaszt idén, ez felfújja a számszerű GDP-t, így válik lehetővé a 4,5 százalékos hiánycél tartása és egy hangyányi államadósság-csökkentés. Reálértéken a gazdaság mindössze 0,8 százalékkal nő. Az Orbán-kormány a következő évekre nagyon nagy spórolást ígért Brüsszelnek a túlzottdeficit-eljárásban.
Nem a 2008 óta befagyasztott családi pótlék miatt szállt el az augusztusi hiány, de még csak nem is az államadósság kamatfizetései miatt. Tavaly augusztushoz képest egyebek mellett jóval több kiadás volt közelebbről meg nem határozott minisztériumi előirányzatokon, illetve többet vitt el a határon túli magyarokat támogató Bethlen-alap.
Az eredeti idei éves hiánycél 105,6 százaléka jött össze a költségvetésben fél év alatt, a megemelt deficitcélhoz képest 66,7 százalékon állt az egyenleg. A Pénzügyminisztérium szerint javulnak a költségvetési folyamatok. Ebből annyi látszik, hogy valamelyest kezdenek magukra találni a fogyasztásiadó-bevételek. A hevített termékek magasabb forgalma miatt nőtt a dohányáfa-bevétel, az üzemanyagok jövedéki adójának emelése pedig plusz 89 milliárd forintot hozott fél év alatt.
A kormány által a közelmúltban bevezetett megszorítások elegendőek lehetnek a 4,5 százalékos GDP-arányos hiánycél eléréséhez – ha minden jól megy. Az uniós túlzottdeficit-eljárás várhatóan július végén indul, de inkább a hitelminősítők miatt lesz muszáj a kormánynak szerkezeti reformokat végrehajtania.
A miniszterelnök szerint van a fiókjában egy szuperköltségvetés, amit elő lehetne venni, ha kitörne a béke, és máris megduplázná az idei gazdasági növekedést. Valójában az idei növekedést már lehetetlen megduplázni, és a miniszterelnök saját értékelése szerint is legfeljebb jövő év elején jöhet a „békepárti fordulat”. Egyébként a Pénzügyminisztérium konvergenciaprogramja szerint a béke 0,3 százalékponttal dobná meg a gazdasági növekedést.
Maradnak a pandémiás „extraprofit” különadók, a bankok pedig új sarcokat kapnak a nyakukba. Azzal húzhatták ki a gyufát, hogy nem Nagy Márton miniszter szándéka, hanem betű szerint értelmeztek egy jogszabályt. A kormány 400 milliárd forint úgynevezett védelmi pénzt szed be, de a költségvetési hiánycél teljesítéséhez ez is kevés lehet.
Ahogy várható volt, a választások után a kormány megszorításokat vezet be. A gazdaság döcög, a költségvetési hiány június végén már 2 656,4 milliárd forint volt, ami az eredeti éves előirányzat 105,6 százaléka. A kormány 400 milliárd forint pluszbevételt vár az idei évre a bejelentett megszorításoktól.
Miután április végére sikerült túlteljesíteni az egész évre tervezett költségvetési hiányt, májusban összejött némi többlet. A halmozott hiány ezzel együtt még mindig meghaladja az éves tervet – legalábbis az eredetit, ahhoz képest a kormány már adott magának még 1,5 ezer milliárd forint mozgásteret.
Még áprilisban is az áfabevételek elmaradása volt a legnagyobb probléma, nem pedig a kamatkiadások vagy a „rezsicsökkentés”, amelyekre a kormány előszeretettel mutogat.
A törvényben lefektetett célhoz képest számszerűen mintegy 1,5 ezer milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,6 százalékponttal nagyobb hiányt tervez a kormány. Ez a kormány nyelvén nem jelenti a hiány elengedését. Ellenkezőleg: ez a hiány tartása, sőt csökkentése.
A Fidesz visszavált a baloldali-liberális gyakorlatra, csak ősszel nyújtja be a kormány a jövő évi költségvetési javaslatot. A kormány ezzel kapcsolatos érvelése teljesen fals, de tény: sok a bizonytalanság. Az idei hiány a GDP 4,5 százaléka lehet, a hiánycél elérése érdekében 675 milliárd forintnyi beruházást függesztenek fel. A gazdasági növekedés az év második felében indulhat be, éves átlagban a kormány 2,5 százalékra várja.
A kiadási oldalon az államadósság finanszírozása, az állami cég(ek) és a nyugdíjak, a bevételi oldalon az elmaradó áfabevételek roppantották össze Magyarország központi költségvetését már az év második hónapjának végére.
Idén nem 2,9 százalék lesz a költségvetés hiánya, hanem 4,5 százalék. Talán. A 3 százalék alatti hiány elérését a Pénzügyminisztérium 2026-ra teszi.
Februárban ki kellett fizetni a 13. havi nyugdíjakat és az inflációkövető állampapírok egyes sorozatai is hozamot fizettek. A hiány 1,7 ezer milliárd forint lett egyetlen hónap alatt, ezzel a 2024-es költségvetésnek vége is van.
Februárban több, mint ezer milliárd forintot visznek el a nyugdíjak. A 13. havi nyugdíj bő 500 milliárd forintba kerül, és ennek nincs fedezete a nyugdíjkasszában.
